Esztergályos CecíliaKoltai M. GáborBozó AndreaKatonaCsokonai Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2023. február 3., péntek

    “A szerep számára élet-halál kérdése volt” – Básti Lajosra emlékezünk

    2022. november 17., csütörtök 14:03

    1911. november 16-án született Básti Lajos Kossuth-díjas színművész. Rá emlékezünk.

    Básti Lajos pályájáról röviden:

    Básti Lajos 1911. november 17-én született Keszthelyen zsidó származású családban, Berger Lajos néven. Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja a Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom) született Fuchs Emma volt.

    Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte.  Ódry Árpád színész, színiakadémiai tanár egyetlen Ady-vers meghallgatása után vette fel a Színiakadémiára, ahol 1935-ben szerzett diplomát. Ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a második és a harmadik zsidótörvény miatt 1939–40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon.

    Kétszer is munkaszolgálatra küldték, második alkalommal pedig egy szerencsés szökésnek köszönhetően élt csak túl:

    Rettenetes hideg volt és mindenki éhezett a táborban. Azt nem tudom, hogyan sikerült kiszöknie, de azt igen, hogy a szabadulás után a hóba ásta be magát, egyfajta iglut készített és abban bújt el. Éhezett és csontig fagyott, talán túl sem éli, ha nem halad arra egy parasztember szekéren, aki felismerte, és ledobott neki egy üveg rumot. Ez tartotta melegen, míg biztonságba nem ért. Később is bujkálnia kellett, szenesemberként korommal bekent arccal vált felismerhetetlenné, és így próbálta megteremteni a mindennapi betevőre valót

    – idézte fel Básti Juli, aki hozzátette: “Édesapám rengeteg traumát és szörnyűséget hurcolt magában. Talán ha tovább él, vagy én nem csak egy húszéves lány vagyok, amikor elmegy, részletesen is kiöntötte volna a szívét, így azonban valószínűleg csak engem akart kímélni.”

    Egy ideig Londonban tartózkodott, mivel londoni karriert is keresett. Noël Cowarddal is találkozott és Pressburger Imre, Mikes György a barátja volt, de meglepetést okozott, mert inkább visszatért Budapestre. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott.

    1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában.

    Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt.

    A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár.

    A híres Ki Mit Tud? nyomán és az “akasztják a hóhért” gondolat alapján híres zsűritagokat és elismert művészeket kértek fel arra, hogy a hivatásuktól eltérő területen mutassák be: mit tudnak. Ez volt az És Ön Mit Tud?, ahol Básti Lajos elmondása szerint „merészen így feleltem: Hegedülni tudok!”. A felvétel az 1970-ben készült A főszerepben: Básti Lajos portréfilmben látható.

    1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. „A műtétre a legjobb sebészek és professzorok mentek be. És egymás után jöttek ki, ököllel verték a bádogszekrényeket dühükben és elkeseredésükben. A daganat ugyanis ráfonódott édesapám szívére. Nem tudtak mit tenni. A műtét után még bizakodott, el is mondta mindenkinek, hogy hamarosan visszatér. Édesanyám nem akarta elvenni tőle a reményt, így hallgattunk, de belül megszakadt a szívünk” – emlékezett a Mandinernek a megrázó hónapokra az akkor húszéves leánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze.

    A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét a Zsurzs Éva által rendezett Abigél című televíziós sorozatban. “A film forgatása alatt sokszor jártányi ereje is alig volt, de végigcsinálta; számára a színjátszás szent és sérthetetlen volt” – fogalmaz Sal Endre, a Mandineren.

    Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film.

    Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. “Nagy öröm számomra a főiskolai tanítás is. Amikor felbukkan egy-egy új tehetség – és elég gyakran felbukkan! – az ember úgy érzi, hogy sikerült átadnia a művészet stafétabotját az utánakövetkezőknek. Hiszek az ifjúságban” – nyilatkozta ennek kapcsán.

    1948-ban vette feleségül Ferrari Violetta (1930–2014) színésznőt, 1955-ben váltak el. Második felesége Zolnay Zsuzsa (1932–2011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze, és aki a főiskolán tanítványa volt. Ahogy fogalmazott, egy olyan karizmatikus ember után, mint Básti Lajos a többi férfi csak kabátgomb, ezért soha nem házasodott újra.

    Hiszek a klasszikusok modernségében. Hiszek a tiszta beszéd ábécéjében és a magyar nyelv arany jánosi törvényeiben. Hiszem, hogy az élményt és szórakozást nyújtó színház az ország munkakedvének pénzben ki sem fejezhető ösztönzője és emberi fejlődésének formálója” – vallotta színházi credójában Básti Lajos.

     Rubinyi Tibor, Mezey Mária, Básti Lajos és Olthy Magda színművészek

    “Básti Lajosnál kevés alázatosabb, tudatosabb színészt hordott hátán a föld. A szerep számára élet-halál kérdése volt.

    Így fordulhatott elő, hogy amikor Lear-királyt alakította, még orvosokkal is megnézette a próbákat, hogy tudja, mennyire hitelesen alakítja a király őrületének fokozatait. Orvosnak készült, de a színjátszás felé sodorta az élet. Amikor a színművészeti akadémia felvételijén a sajátos hangján belekezdett az Ady-versbe, egy versszak után felvették. Még úgy is, hogy erős zalai tájszólással formálta a szavakat” – írta a művészről Sal Endre, a Mandineren.

    Katona József Színház, Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara című darabjának szereplője: Básti Lajos

    “Aztán jöttek az újabb sebek, amelyektől még szebben „énekelt”, mint az a bizonyos mesebeli madár. Básti Lajost egyik pillanatról a másikra leparancsolták a színpadról a származása miatt. Vele is megtették, mint számtalan zsidó származású színésszel a II. világháború előtt s alatt. Fiatal volt, jóképű, tehetséges, akár örökre itt hagyhatta volna az országot, és Londonba emigrálhatott volna, hogy aztán ő legyen a világ által csodált Shakespeare-színész. Karrier várt rá, ő mégis itthon maradt, vállalva, hogy az életét kockáztatja.

    Már idős korában egyszer azt mondta ezzel kapcsolatban, biztosan befutott volna olyan pályát, mint Lukács Pál, aki Paul Lukasként Hollywood vezető színésze lett, s ma csillaga van Los Angelesben a hírességek sétányán. Básti Lajosnak pedig egy emléktáblája Keszthelyen… Mégis maradt. Mert magyar színész volt, s itt akart játszani” – teszi hozzá a szerző.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2023 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka