Esztergályos CecíliaKoltai M. GáborBozó AndreaKatonaCsokonai Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2023. február 4., szombat

    Világsikert arattak az operettjei – Ábrahám Pálra emlékezünk

    2022. november 2., szerda 16:13

    Százharminc éve, 1892. november 2-án született Ábrahám Pál, a két világháború közti időszak egyik legsikeresebb operettkomponistája, a műfaj megújítója, számtalan népszerű darab, többek közt a Bál a Savoyban és a Viktória című revüoperettek szerzője.

    Az egyik legkalandosabb életű magyar zeneszerző a bácskai Apatinban született jómódú családban. Csodagyerekként indult, négyévesen már zongorázni tanult, nyolcévesen ő kísérte a misét a helyi templomban.

    Tizenhét évesen miniszteri engedéllyel iratkozott be a Zeneakadémia zeneszerzés szakára, ahol egyik tanára, a világhírű karmester, Reiner Frigyes nagy jövőt jósolt neki.

    Az ötéves anyagot három év alatt kitűnő eredménnyel abszolválta.

    1915-ben mutatták be első vonósnégyesét, a következő évben gordonkaversenyét, záróvizsgáján vonósnégyese elsőhegedű-szólamát a később karmesterként világhírnevet szerzett Ormándy Jenő játszotta.

    Mivel szülei ragaszkodtak hozzá, hogy rendes állása legyen, elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát is, és egészen 1927-ig tőzsdebizományosként és banktisztviselőként dolgozott, mivel

    hiába dicsérte a kritika, komolyzenei műveiből nem tudott megélni.

    Tőzsdei vállalkozást is nyitott egy barátjával közösen öt alkalmazottal, ami kezdetben sikeres volt, később viszont tönkrement a gazdasági válság és tartozásai miatt.

    Komponált kabarédalokat, kuplékat, estéit pedig színházban és moziban töltötte, ahol dzsesszzenekar élén, karmesterként lépett fel. Először azzal keltett feltűnést, hogy frakkban, fehér kesztyűben, de pálca nélkül vezényelt.

    1928-ban került az Operettszínházba karmesternek, és még ugyanabban az évben Harmath Imre szövegíró rábeszélésére egy operett komponálásába fogott. A Zenebona, majd Az utolsó Verebély lány is hatalmas sikert aratott, utóbbihoz olyan sztárok is hozzájárultak, mint Kabos Gyula, Fejes Teri és az ekkor még gyerekszereplő, később világhírű szoprán Eggerth Márta. Jóllehet műve meghódította az európai, sőt a New York-i közönséget is, maga

    Ábrahám oly kevéssé bízott magában, hogy a reklámanyagokon nem szerzőként, hanem összeállítóként tüntették fel a nevét.

    Az 1930-as évek elején Németországba költözött, Berlinben és Lipcsében több színházi és hanglemezajánlatot kapott, itt tartották műveinek ősbemutatóit is. 1932-ben itt mutatták be Bál a Savoyban című, világsikert arató operettjét, Viktória és Hawaii rózsája című darabjait. Utóbbit 67 európai színházban játszották egyszerre, és számtalan nyelvre lefordították, Ábrahám a legünnepeltebb szerzők közé emelkedett.

    A nagy elődök, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Huszka Jenő dallamvilága után ő

    a dzsesszt szólaltatta meg, darabjaiért rajongott a két világháború között a szórakozni vágyó közönség.

    Tizenhét operettje közül több világsiker lett, igaz, jó néhány elsikkadt, és csak egyes betétdalai éltek tovább.

    Hitler hatalomra kerülését követően Párizsba, majd Bécsbe költözött (itt komponálta a Dzsainah, valamint a Roxy és csodacsapata című operettjét), végül hazatért. Itthon született a Mese a Grand Hotelban, Történnek még csodák, 3:1 a szerelem javára(ennek bemutatóján vezényelt utoljára itthon) és a Júlia, melynek főszerepét Honthy Hanna énekelte.

    Több operettjét megfilmesítették, ő maga a frissen indult hangosfilmipar keresett komponistája lett.

    Több mint harminc filmhez írt zenét itthon és külföldön, a Szép Ernő regényéből született Lila akác címadó dalát milliók dúdolták, csakúgy, mint az 1937-es Mai lányok című film slágereit.

    A harmincas évek második felében pályafutása csúcsára ért, mégis úszott az adósságokban, egyik napról a másikra élt.

    Az állandó szorongás, az egyre vészterhesebb politikai fejlemények kikezdték az idegrendszerét, ismét külföldre ment.

    Párizsban tehetségéhez méltatlan körülmények között, sokszor harmadrangú mulatókban lépett föl, néhány száz frankért még bölcsődalokat is írt.

    A második világháború kitörésekor Kubán keresztül Amerikába távozott, ahol filmzenéket komponált, utoljára 1946-ban a Holiday in Mexico című zenés vígjátékhoz. Az adósságbehajtók itt is megtalálták, depressziója állandósult, pszichiátriai kezelésre szorult.

    1956-ban Hamburgban telepedett le, egyre romló állapota miatt azonban nem foglalkozott zeneszerzéssel, szanatóriumba került, 1960. május 6-án bekövetkezett halálának híre itthon nem keltett figyelmet.

    Darabjai ma is több színház repertoárján megtalálhatók, a következő bemutató a Viktória című operettből decemberben lesz a Veszprémi Petőfi Színházban.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2023 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka